Sokunk kedvencei a skandináv krimik, Camilla Läcberg regényei is töretlen népszerűségnek örvendenek szerte a világban. Ennek a műfajnak a szerelmesei bizonyára nagyra értékelik a svéd írónő csavaros, megunhatatlan történeteit.
Az idomár című mű, a Fjällbacka sorozat 9. része, vérbeli skandináv krimi. Jobb az olvasásélmény, ha ismerjük a sorozat előző részeit, hiszen a főszereplők mindig visszatérnek és a több részben megírt történetben is vissza-visszautal az írónő a korábbi eseményekre. A kötetek ugyanakkor önállóan is élvezhető krimik.
„– Hallottak már arról, hogy egyes kutatások szerint a népesség fél százaléka pszichopata? – kérdezte Erica buzgón.”
A történet szerint valaki (vagy valakik) fiatal lányokat rabol (rabolnak) el. Az eltűnt lányok közül az egyik fiatal lány előkerül, megcsonkítva és megkínozva. Sajnos mielőtt segítenének rajta, elüti egy autó és meghal. A nyomozás szálai a múltba tekintenek vissza, ezért sok titok övezi a regény szereplőit. Amikor már úgy gondolnánk, hogy tudjuk ki a tettes, akkor az írónő még rá jellemző módon megcsavarja a történetet és gondolkodhatunk azon, hogy vajon ki is valójában a szörnyűségek elkövetője.
Itt senki sem az, aminek látszani akar. A regény bővelkedik pszichopatákban és beteg lelkű emberekben. A történet javára válik, hogy a magánéleti és a nyomozói szál azonos súllyal van jelen, mindvégig izgalomban tartva az olvasót. A múlt és a jelen idősíkjainak váltakozása, melyben többségében a jelen van hangsúlyban, még rejtélyesebbé teszi a történetet, folyamatos a feszültség. A rajongók számára – túlzás nélkül mondhatjuk, hogy – a könyv letehetetlen.
