Náray Tamás: Barbara. A végzet

Ami megtörténik velünk, annak valóban úgy és akkor kell megtörténnie? Létezik a végzet? Az eleve elrendelés? Van lehetőségünk választani?
Az igazság ellen nincs fegyver. A hazugság ellen van. Barbara idilli gyermekkorának az 1920-ban kirobbanó lengyel-szovjet háború vet véget. A kislánynak hamar meg kell tanulnia alkalmazkodni az élet váratlan nehézségeihez és szembenézni az elkövetkező évek olykor fájdalmas eseményeivel és veszteségeivel. Családja életben maradt tagjai segítségével országhatárokon átívelő menekülés vár rá, s amikor végre úgy tűnhet, hogy mindnyájan szerető gondoskodásra lelnek, a végzet újabb kihívások és próbatételek elé állítja őket. Azonban mégsem adják fel. Összekapaszkodva merítenek egymásból erőt, mert elszántan hiszik, hogy a sorsukat nem a külső körülmények, hanem a saját tetteik alakítják…
„ – Ó, anya, bárcsak visszaforgathatnánk az idő kerekét! – sóhajtott mélyet Grazyna.
– Mennyien kívánták már ezt előtted is! De ne hidd, hogy akár egy szemernyivel is jobb lenne.
– Elkerülhetnénk a rosszat!
– Ó, nem! – rázta meg a fejét Gretha. – Kétlem, hogy arra lehetőségünk volna.
– Már hogyne volna! Ha tudjuk, hogy valahol valami rossz következik be, eljöhetnénk onnan! Vagy egyszerűen nem is mennénk oda!
– Akkor bekövetkezne máshol.”